Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SZAKMAI CIKKEK
SZAKMAI CIKKEK : "Életbika" - és ami mögötte van...

"Életbika" - és ami mögötte van...

Farkas László  2014.11.21. 07:22


Mérvadó szaklapunk legutóbbi számában olvastam a baranyai rekordbikával kapcsolatos vezércikkben néhány olyan gondolatot,amit nem tudok szó nélkül hagyni,annál is inkább,mert a mondanivalójával,következtetéseivel nem értek egyet. És akkor mi van? - kapja fel fejét a "nyájas olvasó", s máris keresné az egérrel a tartalmasabb olvasnivalót. Lebeszélném erről,mert az általam felvetett,kizárólag a kíváncsiság vezérelte kérdések - állítom - minden vadászemberben valamilyen formában megfogalmazódtak már, azaz a közérdeklődés sokszor nem is alacsony küszöbét már régen átlépték.

Kezdeném az "egyéni problémával",azzal,hogy már 38 éve vagyok puskaforgató ember,aki még a régi gyakorlat mentén lett vadász annak minden hátrányával ,de sokkal több előnyével! Lehetséges,hogy ez az oka annak,hogy az ember szemlélete, következtetései,meglátásai nem mindenben azonosak a jelenlegi "trendivel"? Nem tudok - és nem is akarok(!) - Facebookon lájkolva lelkesedni néhány buta fotónak, megosztani kizárólag saját magamra,esetleg hozzám közel állókra tartozó információkat,örülni olyan hírnek,ami ötven - vagy akár száz - évvel ezelőtt is kiverte volna a biztosítékot - hogy stílszerű legyek: Gróf Draskovich Ivánban is!

Amit elsősorban hiányolok ennek a "csodaszarvasnak" az elejtése során az,hogy hol marad a régről ismert és sokak által hangoztatott,az új vadászgenerációt alakító, nevelő hatású un." fokozatosság elve?" Meggyőződésem,hogy aki ekkora "életbikát" viszonylag fiatalon,azaz korán elejt,az a későbbiekben sokkal kevesebb örömét fogja lelni a kisebb bikáknak,egyáltalán a gímbika/ a nagyvad vadászatának!

Kíváncsi lennék arra is - amire remélhetőleg valamelyik következő lapszámban választ is kapok - hogyan lehetséges ma nálunk vadásztársasági keretek között egy ilyen bikára szóló elejtési engedélyt megszerezni? Mekkora bikára szólt az elejtő "mandátuma?" Egy ilyen bika ára ugyanis 19.187.550.-Ft a legfrissebb adatok alapján és ráadásul sorban is állnának érte a tehetős - igaz,hogy külföldi,de fizetővendég - érdeklődők!
Azt csak merem remélni,hogy az illető Vt-nek nincsenek anyagi problémái, nincsenek kifizetetlen vadkár követelései,a vadőr is hiánytalanul megkapja a fizeté- sét, nota bene : egy ilyen bika után az 5 -10 % prémiumát (!), a munkaruháját vagy a gépkocsi pénzét! A kieső bevétel nem fog hiányozni a vadgazdálkodási fejlesz- tésekből,a vadetetésből,a vadföldek műveléséből egyáltalán a RENDSZERBŐL?

Arra gondolni sem merek,hogy netán - a nálunk elég sűrűn előforduló - "hibás" elejtés,tévedés okozhatta ennek a remek állatnak a halálát! Talán alábecsülték a súlyát?Nem nézték meg alaposan, nem látták eléggé tisztán mielőtt útjára enged- ték a golyót? Tudom,hogy egy ekkora bika súlyát nincsen olyan ember,aki pontosan meg tudná becsülni! Gímnél 11 kg - dámnál 4,5 kg vagy őzbaknál az 500 g - felett csupán hozzávetőlegesen lehetséges a trófeasúly megállapítása. Ám ha ez így történt,akkor szerintem ez az igazán nagy kár!

Abban az esetben,ha az évről -évre egyre kevesebb-kevesebb, a fizető vendégek számára korlátlanul értékesíthető, kapitális agancsot felrakó gím és dámbikák, őzbakok stb. legtöbbjét az egyre több " fiatal magyar vadász" fogja elejteni,akkor egyre kevesebb pénz fog a magyar vadgazdálkodásba beáramlani,s nekünk idővel csak a régi szép emlékek közötti nosztalgiázás és a tragikus jelen fölötti tehetetlen düh okozta néhány könnycsepp szemünk sarkából való kitörlése marad!

Jó,ha nem feledjük el azt,hogy az előzőekben említett Gróf Draskovich Iván a saját vadászterületébe egy ilyen bika árának a többszörösét fektette,mire hosszú évek után lassan -lassan kezdtek jönni az eredmények! A baj az,hogy a hozzá hasonló vadász- emberek/ csúnya szóval befektetők/ számát egy kézen meg tudnánk számolni- míg az "aratásban serénykedők" hosszú tömött sorának végére a szem már képtelen ellátni...

Sajnos nincsenek illúzióim! Amennyiben a készülő új Vadászati Törvény nemzeti kincsünket, a világhírű magyar vadállományt – politikai megfontolások miatt a vég nélküli kompromisszumok oltárán – a sokkal erősebb mezőgazdasági lobbinak odavetve feláldozza, akkor a magyar vadnak/vadászatnak vége van!
Néhány évig- netán évtizedig(?) - még elhúzhatja,vonszolhatja magát, de ez a lényegen nem változtat. Most az irány rossz - és hiába is fényezzük - a jövő sötét!

Farkas László

 

 

 

 

 

1 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2014.11.21. 08:20
Maróti Béla

Mintha csak én írtam volna!.. Minden szóval egyetértek!... :

 

 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség