Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Az aranysakál
Az aranysakál : 10. Az akusztikus jelzés az év egészében megfigyelhető, változik-e az intenzitása,s hang alapján megbecsülhetőnek tartja e az ál

10. Az akusztikus jelzés az év egészében megfigyelhető, változik-e az intenzitása,s hang alapján megbecsülhetőnek tartja e az ál

  2013.08.06. 09:51


Dr. Heltai Miklós és "csapatának" válasza:

Az aranysakál hangadásának okai többfélék lehetnek: jelezheti a territóriumát vele az állat. Erejét és rangját mutathatja fajtársainak, a párválasztásnál is szerepet kap, valamint az utódgondozáskor segíti a családokat egymás megkülönböztetésében, vagy tájékoztató arról, merre találhatóak a többiek. Az akusztikus kommunikáció intenzitása változó: nagyobb szerepet kap a szaporodási időszakban (február-március), illetve ősszel (szeptember-november) a családi csoportok első közös vadászatának idején. Ezekhez az időszakokhoz igazodik az akusztikus állományfelmérés is.
Egy Bács-kiskun megyei területen végzett, többéves kutatás során kisebb fluktuáció mellett a válaszok száma magasabb volt a tavaszi felméréseknél, mint ősszel. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy az akusztikus kommunikáció nagyobb szerepet kap a sakálok szaporodási időszakában, mint az év többi részében.
 
Az akusztikus felmérés alkalmas az adott területen – minimálisan – élő sakálállomány becslésére. A módszer alapja, hogy a felmérők által lejátszott sakálfalka üvöltésére válaszolnak a területen élő sakálok. A módszernek sok előnye van: gyors, könnyen alkalmazható, viszonylag olcsó, nem nagy az emberigénye, valamint kellően hatékony. A felmérés korrekt végrehajtásához és sikerességéhez azonban több tényező (pl. időjárás, emberi zavarás) figyelembe vételére is szükség van. Mindamellett ki kell hangsúlyozni, hogy a sakálok akkor sem feltétlenül válaszolnak, ha hallják a lejátszott hangot.
 
A sakálok spontán üvöltése általában napnyugta után vagy a hajnali órákban hallható, ezzel szemben az akusztikus felmérés során a lejátszott hangjelzésre az éjszaka folyamán szinte bármikor válaszolhatnak. 
 
A hanglejátszásra adott válasz lehet egyedi vagy családi (bár több kutatás azt igazolta, hogy a fiatal, helyüket kereső, saját territóriummal még nem rendelkező egyedek nem vagy csak ritkán válaszolnak a lejátszott hangra). Ahhoz, hogy ezt hazánkban is igazolni tudjuk, rádiótelemetriás vizsgálatok elvégzése lenne célszerű. Eddigi felméréseink egyértelműen azt mutatják, hogy családi csoport minden esetben gyakrabban válaszol.
Saját tapasztalataink és más külföldi felmérések alapján kijelenthetjük, hogy az egy csoporton belül üvöltő sakálok számát egzakt módon nem lehet meghatározni, mert kettőnél több egyed hangja nem különböztethető meg egyértelműen. Emiatt a módszer – jelenleg – létszámbecslésre csak korlátozottan alkalmas, felméréseink során családi csoportokkal számolunk, tehát az adott terület családsűrűsége becsülhető elsősorban.

Üdvözlettel: Heltai Miklós

Jung Jenő és csapatának válasza:

 

Tisztelt Vadásztársak!
 
Az akkusztikus jelzése, jellegzetes vonítása, egyesek szerint a sakálüvöltés, egész évben hallható. A kölyöknevelés időszakában a fiatalokat nevelő egyedek és segítőik csendben vannak. Hangjukkal sem akarják a kölykök tartózkodási helyére felhívni a figyelmet. Ez valószínűleg ösztönszerű és érthető magatartás.
Természetesen később, sötétedés után, lehet hallani sakálhangokat, de ritkábban és rövidebb ideig tartót. Később azután, nyár közepe felé (magasabb a növényzet), újra „fújják” a megszokott intenzitással, gyakorisággal. Sötétedéskor, néha előbb hallhatóak az első jelezgetések, azután az éjszaka folyamán elég gyakran, úgy másfél két óránként újra kezdik. Nagy valószínűséggel, ezzel jelzik egymásnak hollétüket, esetleg hívják egymást. A territóriumukon belül lévő aktuális tartózkodásukat mindenképpen hanggal jelzik a családok, és az egyes példányok is egymásnak.
Hangadásuk, hanggal történő jelezgetésük még napról napra is változik területrészenként. Az megfigyelhető a sakál által intenzíven benépesített vadászterületeken, például egy esti-éjszakai les vadászat alkalmával, hogy bárhol legyen is a megfigyelő, minden irányból hall sakálüvöltést. Csendes estéken, ha valaki jó füllel rendelkezik, különválasztható, néhány négyzetkilométeren belül, akár harminc darab is. Különböző hangmagasságú példányt is halhat, köröskörül. Ehhez kedvező, szélmentes, csendes időjárás szükséges.
Hangadása az egyes egyedeknek, elképzelhetően (nem bizonyítottan) az legintenzívebb időszakban sem azonos. Azt sem tudjuk biztosan, hogy egy-egy alkalommal, vagy egyáltalán ad-e minden sakál hangot. Valószínűnek tartjuk, hogy az állomány nagy része igen. Ezért természetesen több megfigyelési ponttal és az esetleg azonosan (át)hallott sakálok hangadását kivonva, nagyjából felmérhető az állomány nagysága. Érdekességként említem, hogy az általa hallott bizonyos frekvenciájú, hangmagasságokra (pl. mentőautó sziréna) is megszólal a sakálok egy része.
Ez egyébként a házi kutyánál is megfigyelhető.
 
Vadászüdvözlettel: Jung Jenő

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség